|
Tisztelt Látogatóink!
A 2026.09.11-13 között a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban megrendezésre kerülő World Athletics Ultimate Championship esemény felkészülési, építési és bontási munkálatai miatt a létesítmény egész területe - Stadion, Stadionpark, Panoráma Sportpark, Játszótér, Edzőpálya - 2026.08.10-09.23 között zárva tart.
Szíves, türelmüket és megértésüket kérjük és köszönjük!
NAK Üzemeltetés
|
Elhagyott, barnamezős területen, Ferencváros déli részén, az egykori Vituki-ipartelep helyén kapott helyet és épült fel a sportok királynőjének új koronája, a Nemzeti Atlétikai Központ.
A cél kettős volt: olyan világszínvonalú sportlétesítmény alkotása, amely nemcsak megőrzi, hanem kiemeli a kivételes adottságú területet és természeti értékeit, egyúttal pedig vonzó a városlakók számára is, legyen szó sportolásról, vagy rekreációról, netán egy pompás folyóparti sétáról. Ebből az alapgondolatból egyedülálló megoldás született, a világ első nyitott arénája. Ennek lényege, hogy a közönség, ha nincsnek ideiglenes lelátók, kívülről is láthatja a sportolókat a küzdőtéren.
Miközben a stadion mindenben megfelel a legmagasabb szintű versenykövetelményeknek, a homlokzaton körülfutó fogadószint, a sportgyűrű városi köztér, ahol szabadon használható fedett és kivilágított futó-, görkorcsolya- és streetworkout-pálya várja a sport szerelmeseit, akik amellett, hogy hódolnak szenvedélyüknek, a Duna és a Duna-part látványát is élvezhetik.
A lelátó 15.000 fő, a kiemelt területetek további 400 fő, a kapcsolódó páholyok további 64 fő befogadására alkalmasak. Az épület küzdőterén egy, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előírásainak megfelelő, 9 sávos, 400 méter hosszú atlétikai körpálya és két, 9 sávos célegyenes található. A pályán kívül két, kétirányú távol- és hármasugró pálya épült a hozzá tartozó leérkezőhelyekkel. Az egyik nekifutó sáv mindkét végén 3,5 m széles leérkező hely áll rendelkezésre a gyengénlátó és a mozgáskorlátozott versenyzők részére, valamint további egy, kétirányú rúdugró hely került kialakításra. A pálya belső területén 98,9 m x 68,9 m alapterületű, élőfűves gyepfelület várja a versenyzőket. A pályán belül az atlétikai sportág kiszolgálásához szükséges szerek épültek meg, többek között két, kétirányú rúdugró nekifutó, rúdugró domb, gerely nekifutó pálya, súlylökő hely, vizesárok stb.
A királynő új palotáját sokféle módon érhetjük el, de leginkább gyalog, kerékpáron, vagy hajóval érdemes elindulni, mert a fejlesztéssel a teljes pesti rakpart gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése is megvalósult. A Ráckevei Duna-ág feletti, új gyalogos-kerékpáros kábelhídon pedig a Csepel-sziget északi csúcsára is átjuthatunk, ahol a Nemzeti Atlétikai Edzőközpont kapott helyet.
A Nemzeti Atlétikai Stadion főépületének beépített területe 39.200 m², szintterülete 75.300 m².
A háromszintes épület az alábbi szintekre tagolódik:
A lelátó 15.000 fő, a kiemelt területetek további 400 fő, a kapcsolódó páholyok további 64 fő befogadására alkalmasak. Az épület küzdőterén egy, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előírásainak megfelelő, 9 sávos, 400 méter hosszú atlétikai körpálya és két, 9 sávos célegyenes található. A pályán kívül két, kétirányú távol- és hármasugró pálya épült a hozzá tartozó leérkezőhelyekkel. Az egyik nekifutó sáv mindkét végén 3,5 m széles leérkező hely áll rendelkezésre a gyengénlátó és a mozgáskorlátozott versenyzők részére, valamint további egy, kétirányú rúdugró hely került kialakításra.
A pálya belső területén 98,9 m x 68,9 m alapterületű, élőfűves gyepfelület várja a versenyzőket. A pályán belül az atlétikai sportág kiszolgálásához szükséges szerek épültek meg, többek között két, kétirányú rúdugró nekifutó, rúdugró domb, gerely nekifutó pálya, súlylökő hely, vizesárok stb.
1095 Budapest, Hajóállomás utca 1.
nak@nsu.hu
Klink Zoltán
© Copyright – Nemzeti Atlétikai Központ 2024.