Rólunk

Elhagyott, barnamezős területen, Ferencváros déli részén, az egykori Vituki-ipartelep helyén kapott helyet és épült fel a sportok királynőjének új koronája, a Nemzeti Atlétikai Központ.

A cél kettős volt: olyan világszínvonalú sportlétesítmény alkotása, amely nemcsak megőrzi, hanem kiemeli a kivételes adottságú területet és természeti értékeit, egyúttal pedig vonzó a városlakók számára is, legyen szó sportolásról, vagy rekreációról, netán egy pompás folyóparti sétáról. Ebből az alapgondolatból egyedülálló megoldás született, a világ első nyitott arénája. Ennek lényege, hogy a közönség, ha nincsnek ideiglenes lelátók, kívülről is láthatja a sportolókat a küzdőtéren.

Miközben a stadion mindenben megfelel a legmagasabb szintű versenykövetelményeknek, a homlokzaton körülfutó fogadószint, a sportgyűrű városi köztér, ahol szabadon használható fedett és kivilágított futó-, görkorcsolya- és streetworkout-pálya várja a sport szerelmeseit, akik amellett, hogy hódolnak szenvedélyüknek, a Duna és a Duna-part látványát is élvezhetik.

A lelátó 15.000 fő, a kiemelt területetek további 400 fő, a kapcsolódó páholyok további 64 fő befogadására alkalmasak. Az épület küzdőterén egy, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előírásainak megfelelő, 9 sávos, 400 méter hosszú atlétikai körpálya és két, 9 sávos célegyenes található. A pályán kívül két, kétirányú távol- és hármasugró pálya épült a hozzá tartozó leérkezőhelyekkel. Az egyik nekifutó sáv mindkét végén 3,5 m széles leérkező hely áll rendelkezésre a gyengénlátó és a mozgáskorlátozott versenyzők részére, valamint további egy, kétirányú rúdugró hely került kialakításra. A pálya belső területén 98,9 m x 68,9 m alapterületű, élőfűves gyepfelület várja a versenyzőket. A pályán belül az atlétikai sportág kiszolgálásához szükséges szerek épültek meg, többek között két, kétirányú rúdugró nekifutó, rúdugró domb, gerely nekifutó pálya, súlylökő hely, vizesárok stb.

A királynő új palotáját sokféle módon érhetjük el, de leginkább gyalog, kerékpáron, vagy hajóval érdemes elindulni, mert a fejlesztéssel a teljes pesti rakpart gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése is megvalósult. A Ráckevei Duna-ág feletti, új gyalogos-kerékpáros kábelhídon pedig a Csepel-sziget északi csúcsára is átjuthatunk, ahol a Nemzeti Atlétikai Edzőközpont kapott helyet.

A Nemzeti Atlétikai Stadion főépületének beépített területe 39.200 m², szintterülete 75.300 m².

A háromszintes épület az alábbi szintekre tagolódik:

  • üzemeltetési szint,
  • közönségforgalmi szint,
  • és a jelen esetben leghangsúlyosabb városi gyűrű, amely városi közösségi térként, rekreációs területként fog működni.

A lelátó 15.000 fő, a kiemelt területetek további 400 fő, a kapcsolódó páholyok további 64 fő befogadására alkalmasak. Az épület küzdőterén egy, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előírásainak megfelelő, 9 sávos, 400 méter hosszú atlétikai körpálya és két, 9 sávos célegyenes található. A pályán kívül két, kétirányú távol- és hármasugró pálya épült a hozzá tartozó leérkezőhelyekkel. Az egyik nekifutó sáv mindkét végén 3,5 m széles leérkező hely áll rendelkezésre a gyengénlátó és a mozgáskorlátozott versenyzők részére, valamint további egy, kétirányú rúdugró hely került kialakításra.

A pálya belső területén 98,9 m x 68,9 m alapterületű, élőfűves gyepfelület várja a versenyzőket. A pályán belül az atlétikai sportág kiszolgálásához szükséges szerek épültek meg, többek között két, kétirányú rúdugró nekifutó, rúdugró domb, gerely nekifutó pálya, súlylökő hely, vizesárok stb.